VII. Vármentés, avagy kicsi a bors, de erős – Körbeértünk!

Ez a vármentő nap nehezen jött össze.  Az eredetileg meghirdetett november 16-i napon nagyon rossz idő volt, a tervezett munkákat az elázás, hideg és erős csúszásveszély miatt nem lehetett megtartani, így most a korábban már betervezett esőnapot kellett igénybe vennünk, eddigi történetünk során először. A Vértesi Erdő Zrt. teljesen rugalmasan és támogatóan működött közre a megváltozott időpontok okozta bonyodalmak során. Köszönjük!

www.vitanyvar.hu

Sajnos, az esőnap sem volt a legideálisabb, de legalább az eső nem esett. Ugyanakkor a két dátumra való tervezés, rákészülés sem volt olyan sikeres, így többen nem tudtak eljönni azok közül, akiknek az első nap még jó lett volna, így most mindössze négyen voltunk. De szerencsére a kitűzött, rendezendő terület sem volt akkora, mint a korábbi alkalmakkor, köszönhetően a VI. Vármentő napnak, amikor jelentős területet tisztítottunk meg.

Ez alkalommal az északi, észak-keleti oldal keleti sánc szakaszáig és a várba keletről bevezető turistaút által határolt területet céloztuk meg, hogy megszabadítsuk a bozótostól. Ez a rész viszonylag szellősebben volt benőve a főleg bodzából álló bokrokkal, így jól lehetett haladni még ennek a kis csapatnak is. A munka, mint mindig, balesetmegelőzési oktatással kezdődött, majd két kétfős csoportban megkezdtük a munkát. Az egyik pár a vágást és darabolást, míg a másik a levágott darabok leszállítását, sáncon kívüli elhelyezését végezte.

www.vitanyvar.hu
csoport az eredeti, 16-i alkalomról

A kis létszám ellenére jól haladtunk, ami a ritkásabb bozótosnak is volt köszönhető. Délután egyre sikerült is a kitűzött feladatot megcsinálnunk. Ez volt az a pont, amikor először értünk körbe a várdomb teljes, a várat körül ölelő területén a tisztítási, bozótirtási munkákkal. Mint eddig mindig, most is körbe sétáltuk a várat és az előző vármentési naptól eltelt időben elszórt szemetet összeszedtük zsákokba, melyeket aztán elszállítottunk.

Ezután jöhetett a szalonnasütés. Mivel ez már a második ilyen alkalom volt, ezért ez program már hagyománnyá lett. Ismét volt kolbász, hagyma, szalonna, friss kenyér. Jól esett ezen a hűvös napon a tűz körül melegedni, sült kolbászt, szalonnát majszolgatni!

Azután elpakoltuk eszközeinket, a tüzet eloltottuk, hazamentünk.

Jövő tavasszal ismét vár minket a Vár!